| Tréningmodulok: |
| • kommunikációs alapismeretek, |
| • kommunikációs csapdák, szabályok és alapelvek, |
| • a testbeszéd szerepe és jelentősége az érzelmek kifejezésében, |
| • énállapotok típusai és jellemzői, |
| • tranzakcióelmélet, |
| • párhuzamos és keresztezett mintázatok, |
| • az asszertivitás fajtái, előnyei, módszerei, |
| • a társas interakciók szintjei, |
| • játszmaelmélet felismerése, kezelése. |
|
|
| |
| A kommunikáció nélkülözhetetlen. Az üzleti tárgyaláson ügyfeleinkkel, egy értékelő beszélgetésen vezetőként, vagy
beosztottként, a folyosón, munkatársainkkal informálisan. Van, amikor csak hallgatunk, és azt hisszük, hogy éppen az aktív hallgatást valósítjuk meg,
pedig partnerünk szemében ez a versenyző hallgató képe, aki küzdelemnek fogja fel a párbeszédet, miközben ellenfele gyenge pontjait térképezi fel. |
|
| De honnan tudhatja? Gondolatolvasó? Vagy csak érzékeli a keresztezéseket? Figyel azokra a jelzésekre, amelyek a felnőtt tranzakcióit
irányító szülőiből megsemmisítik? |
| Menjünk sorban. Mik ezek a kifejezések? Miért nem lehet valamit pszichológiai szakzsargon nélkül megfogalmazni? |
|
| Azért, mert viselkedésünk elemzésére, értelmezésére olyan elméletek, irányzatok, módszerek születtek, amely kifejezések –
ha ismertek az interakcióban résztvevők számára –, használatuk megkönnyíti, hatékonyabbá teszi egymás és saját magunk megértését, a sérülések elkerülését,
a közös nyelv kialakítását. |
|
| Ilyen többek között az asszertivitás. |
| A szó jelentése olyan partneri viselkedést jelent, ahol mindkét fél elismeri a másik jogait, egyenrangú partnerként kezelik egymást,
senki nem hoz, és nem tartat be szabályokat beszélgető társával, és mindezeket saját maga számára is érvényesnek tartja. A helyzet azonban ennél árnyaltabb, vagy
inkább izgalmasabb. Az eredeti, mára tranzakcióanalitikus irányzattá és iskolákká fejlődött – eredetileg Eric Berne-féle – elmélet, talán az egyik legeredményesebben
használható módszer a munkahelyi kommunikációs helyzetek értelmezésére. |
|
| Ha ismerjük a módszert, nem ér meglepetésként, hogy partnerünk miért tér el folyton a tárgytól, mi az a bizalmi elem, ún. énállapot, amit
kapni szeretne tőlünk anélkül, hogy ő saját magának meg tudná ezt fogalmazni. |
|
| Sok esetben okoz nehézséget számunkra partneri szintre kerülni a mi szemünkkel nézve túlzottan irányító, ítélkező, erőteljes, de saját magát
is folyamatosan leértékelő közvetlen munkatárssal. |
| Érdemes felkészülni azokra a helyzetekre, ahol ismétlődően vesztesként kerülünk ki a szituációból, sérül az énképünk, pedig eredetileg tőlünk
kértek segítséget. |
|
| Mindezen szituációk kezelése, az asszertivitás módszereinek ismerete és tudatos, de természetes használata belső ügyfeleinknél, munkatársainknál
a személyes érvényesülést, együttműködést, érdekérvényesítést és saját hatékonyságunkat támogatja, külső ügyfelek esetén pedig elengedhetetlen a bizalom és az elégedettség
kialakítására és megtartására. |
