| Amennyiben ennek kapcsán feltárulnak gyermekkori meghatározó tényezők, egy új világba, a terápia-,
és az analitikus irányzatok világába, nehezebb esetekben a pszichoterápia területére lépünk, amelynek tárgyalására ez az ismertető
nem terjed ki. |
| A szupervízió alapú coaching tehát az „autóvezető” emberrel, munkahelyi kontextusban a vezetői szereppel
és az ehhez kapcsolódó fogalomkörrel dolgozik, a jelenre és jövőre koncentrál. |
| A tanácsadástól és szakértői tevékenységtől a problémakezelésének módja, a helyzet más aspektusból való
szemlélése különbözteti meg, ahol ezek a kliens saját megoldásaként születnek, nem külső javaslatként. |
| A coach szerepe tehát alapvetően a feltárás, kísérés, tükörtartás. |
|
| Ennek időigénye mindezek következtében hosszabb, de tartós érési folyamat, a coaching ülések közötti idő
aktív, belső munkával telik, az „ülés” témáját pedig mindig a kliens hozza. |
| A téma strukturálása alapvetően az előzetes szetting függvénye, amely során pontosan kiderül, hogy mire
szerződik a coach. Ez lehet akár egy tartós konfliktushelyzet vizsgálata, beilleszkedés támogatása, személyes hatékonyság javítása,
vagy például kiégés-megelőzés. |
|
| A coach természetesen számos iskola, irányzat eszközeit használhatja az ülésen – egész más attitűdben
dolgozik például egy dramatista, vagy egy tranzakcióanalitikus szakember, az ülés célját és a működés területeit, idősíkjait azonban
a kliens érdekében – az egyéb irányzatokhoz hasonlóan – a szupervízió alapú coaching során sem szabad figyelmen kívül hagyni. |
|
| És ha azt kérdezné ismerősünk, honnan tudjuk, hogy coachra van szükségünk, akkor talán ez a válasz: amikor saját
magunk, és/vagy környezetünk jelzései olyan munkahelyi nehézségre világítanak rá, amelyet sem főnökünkkel, sem kollégánkkal, sem barátunkkal,
sem házastársunkkal, sem orvosunkkal nem tudunk megbeszélni. Akkor biztosan kell valaki. Talán egy coach. |
| |
|
